Somlyay Marcell: Krisztustövis a májba


Azt hiszem, mondhatom,
harmatcsepp sugallta.

A májad éjjel dolgozott,
míg aludtál.
Röpke két óra
a csendet kézen fogva.

Megjegyezted magadnak,
milyen nyugodt a pást,
és csak a szíved bukdácsol
a kátyúkon.

A Játszód csendes volt,
a kerítés pedig korhadt,
mégis közrefogta.

Kémlelted a felkelő
narancsfényt,
mégis elmerengtél.
A Faló betért
a sárga fényű városba.

Ismerted ezt az érzést.

A Nyugalom megtalált,
üdvözölt.

Félholtnak a csók.

Gondoltad,
kimondani nem merted.

Tudtad, hogy a lelked
toldozáson megy keresztül.
Vagy legalábbis elképzelted.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük