Mészöly Miklós prózanyelve
Szemes Botond tanulmánya Mészöly Miklós prózanyelvéről Read More …
Szerző: Szemes Botond
(1994) az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, behatóbban médiaelmélettel és kultúratudományokkal, digitális bölcsészettel, valamint az 1945 utáni magyar próza történetével foglalkozik.
A digitális bölcsészet mint kódfejtés. A nyelv statisztikai vizsgálatának hagyományáról*
Szemes Botond: A digitális bölcsészet mint kódfejtés. A nyelv statisztikai vizsgálatának hagyományáról című tanulmánya a legutóbbi Műútból Read More …
Magányos multiplayer
Szemes Botond kritikája Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint című regényéről (Kalligram Kiadó) a friss Műútból Read More …
Kertész Imre és az archívum működése
Szemes Botond Kertész Imre és az archívum működése c. tanulmánya a friss Műútból Read More …
Egy letűnt műfaj aprólékos kidolgozása
Szemes Botond kritikája Bazsányi Sándor: Nádas Péter című monográfiájáról (Jelenkor Kiadó) a friss Műútból. Read More …
Ki mit mond?
Kállay Géza posztumusz kiadott, Mondhatunk-e többet? című esszégyűjteménye tematikai sokszínűsége mellett lenyűgözően koherens gondolkodói világot vázol fel. Read More …
Az irodalom és tudományának gyakorlatai 3.0
Mindig megörülök, hogy milyen összeszokottan és jól működik — amúgy folyton alakuló, újrarendeződő — közösségünk: immár másodjára utaztunk Kölnbe, hogy egy német–magyar kutatócsoport keretén belül a digitális kor írás- és olvasásgyakorlatait vizsgáljuk. A május 22–25. között rendezett, Philology in the Making. Theories, Materialities, and Media of Reading and Writing című konferencia is arra kereste a választ, hogy a digitális kutatási és kommunikációs infrastruktúra a szövegekkel való mindennapi és tudományos foglalatosság milyen új technikáit teszi lehetővé. Read More …
Az inkonzisztencia-vitához
Első ránézésre szinte érthetetlen a vita: mindkét fél tagadja, hogy doktríner filozófiai tételek mentén termékenyen olvasható lenne József Attila Eszmélet című verse. A válaszok és a viszontválasz alapján azonban úgy tűnik, hogy valójában nem JA verséről van szó (hiszen a vitaindító publicisztika is azt mutatja be, hogyan nem érdemes olvasni a szöveget), az csupán egy provokatív illusztrációként funkcionál. A vita sokkal inkább a művészet filozófiai megközelítésének lehetőségei, pontosabban annak stiláris vetületei körül forog (Tőzsér „önleleplező” válasza is erről tanúskodik), magyarán akörül, hogy milyen beszédmód alkalmas a költészet filozófiai megközelítésére. Az ellentétes álláspontok innen nézve (Varga Péter András is erre igyekszik irányítani a figyelmet) egy kontinentális-esztétizáló, valamint egy analitikus-szakmódszertani nyelv különbségei által határozhatóak meg.
Read More …
Az irodalom és tudományának gyakorlatai 2.0
„Bár az ifjúság napjait megszépíti az emlékezés, a szerző fenntartja, hogy ha valamely (többé-kevésbé) tudományos találkozó, amelyen valaha részt vett, megérdemli, hogy »szellemileg termékenynek« nevezzék (amellett, hogy »lelkesült«, »ösztönző«, »dionüszoszi«)”, akkor egy 2016 novemberében Kölnben tartott workshop bizonyosan. A „distant reading”-től a „kollaboratórium”-ig. Az irodalomtudományos kutatás elemi gyakorlatai és infrastruktúrája címmel szervezett ülést egy hazai és német szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek összetétele igencsak vegyes, a klasszika-filológusoktól a digitális bölcsészet képviselőiig terjed. Read More …
A sokfejű fenevad
Weöres Sándor roppant gazdag életműve a jelen horizontjából feltett kérdések, az újabb és újabb megközelítési irányok szempontjából is érdekesnek és fontosnak bizonyul — ezt támasztja alá két, a közelmúltban megjelent tanulmánykötet: Harmath Artemisz 2013-ban kiadott Szüntelen jóvátétel — újraolvasni Weörest, és Bartal Mária idén bemutatott (a költő 1976-os Áthallások kötetére is [áthallásosan] utaló) Áthangzások című tanulmánykötete. A két könyv ugyan meglehetősen eltérő utakat kínál fel egyazon korpusz gyakran egyazon darabjainak értelmezéséhez, ám éppen ezért az együttes olvasás során még jobban láthatóvá válik az általuk is — és ennyiben mindenképpen egyetértenek a tanulmányírók — az életmű legfontosabb jellemzőjének tekintett rétegzettség, és az egymással feszültségben lévő elemek összjátékából adódó jelentésszóródás. Read More …