„Mint amikor kesztyűben tapsolnak”

>Az Eleven útvesztő első néhány mondatának elolvasása után az olvasónak az a benyomása támadhat, hogy nem prózát, hanem lírai szöveget olvas, s a könyv végére lapozva rögtön meg is bizonyosodhatunk róla, hogy Adam Foulds valóban költőként kezdte pályáját. 2008-ban jelent meg hosszú elbeszélő költeménye The Broken Word címmel, mely az 1950-es évek Kenyájában játszódik, de a kortárs Angliába helyezett regényt is írt már (The Truth About These Strange Times, 2007). Eddigi legsikeresebb műve azonban az Eleven útvesztő (The Quickening Maze, 2009), melyet Man Booker-díjra jelöltek, és bár a díjat végül nem ő kapta (nem kisebb nevekkel versenyzett, mint Hilary Mantel, A.S. Byatt, Sarah Waters és J.M. Coetzee), finoman hullámzó, impresszionisztikus prózája nagy visszhangot keltett az angolszász regényirodalomban. Read More …

A jóllét és jólét szigetei

A gyermektörvény hamar eloszlatja az esetleges olvasói gyanakvást, mert egyszerre képes életszerűen ábrázolni az ötvenkilenc éves Fiona Maye egymásba fonódó szakmai és magánéleti válságait, színvonalasan mutatva fel a szerző stílusát fémjelző látszólagos nyelvi egyszerűséget, alapos szakmai kutatómunkát és pszichológiai kiélezettséget. Akár az író ars poeticájaként vagy a regény kicsinyítő tükreként is olvasható a bírónő precízen megfogalmazott ítéleteinek jellemzése, melyet egyik nagyra becsült kollégája fogalmaz meg, amennyiben bennük „szépséggé egyesül az isteni távolságtartás és az ördögi megértés” (20). Read More …

Női passiók

A szenvedély mottója a nyughatatlan Médea alakját idézi: „Háborgó lélekkel navigáltál messze otthoni vizektől, a tenger szikláit mind elkerülted, és most idegen föld a lakhelyed”; s hozzá hasonlóan Mária és Villanelle történetei is a szenvedély és a szenvedés olyan horizontjait mutatják fel, amelyek idegenné képesek változtatni a legismerősebb elbeszéléseinket és érzéseinket is, hogy aztán az újonnan ráismerés felszabadulásával vigyük őket magunkkal. Talán remélhetjük, hogy hamarosan tovább utazhatunk a mágikus wintersoni vizeken, s olvasható lesz magyarul például a Sexing the Cherry 17. századi Londonának és tündérmeséinek groteszk kavalkádja vagy a Written on the Body kétes nemű elbeszélőjének szerelmi története; s hogy Tóibín nőalakjai is megtalálják helyüket a magyar fordításirodalomban a The Blackwater Lightship vagy a Nora Webster melankolikus történeteinek lapjain. Read More …

Világlások

Az antológia két nagyobb részre tagolódik: az első harmadában zsáner-, fordítás- és újrafordítás-kritikákat olvashatunk, a második részben pedig, a kötet egyik legeredetibb szerkesztői döntésének eredményeként kilenc nyelvterület (angol, spanyol, portugál, német, francia, olasz, orosz, lengyel, horvát) irodalmát vizsgálja könyvenként legalább két-három kritikus. Read More …

Bábupolgárok bankettje

Az elsőkönyves brit szerző, Jessie Burton tavaly bombasikert aratott A babaház úrnője (The Miniaturist) című regényével, mely az idei könyvfesztiválra a Libri Kiadó és a József Attila Kör gondozásában a magyar olvasók számára is elérhetővé vált. A JAK Világirodalmi Sorozata átkerült ugyanis a Libri Kiadóhoz, és a következő két évben ArtPop alcímmel jelenik majd meg Nádor Zsófia és Bárány Tibor szerkesztésében. A sorozatba az új koncepció szerint olyan kortárs világirodalmi regényeket válogatnak be, amelyek „a populáris és a szépirodalom határán mozognak, vagy egyenesen meg is kérdőjelezik e határ létezését”, azaz — Bárány Tibor szavaival — a „fúziós irodalom” képviselői (KönyvesBlog). E szemléleti gazdagságot és széles körű társadalmi-irodalmi párbeszédet feltételező ars poeticának tökéletesen meg is felel A babaház úrnője, mely igencsak népszerűnek mondható: eddig harminc országban adták ki, s a szerző többek között elnyerte vele a Waterstones Book of the Year díját is. Read More …

Az angolság indiszkrét bája

A Más apától Alan Hollinghurst második magyarul megjelent regénye, mely A szépség vonala (2011) után ismét az angolság jól ismert kulturális mítoszainak és a homoszexualitás gyakran elmondatlan történelmének finom lenyomatát adja, ezúttal azonban nem a thatcheri 80-as évek és az AIDS felbukkanása, hanem az életrajz- és irodalomtörténet-írás kerülnek a középpontba két angol család 20. századon átívelő történetén keresztül. A regény azért is gazdagítja jelentősen a magyar fordításirodalmat, mert a hazai olvasók tulajdonképpen most találkozhatnak először érdemben az író világával: A szépség vonala nagyszerű regény, ám ahogy azt már több kritikus kifejtette, a meglehetősen egyenetlen fordítás miatt nehezen érthető és élvezhető olvasmány. Más a helyzet Csordás Gábor műfordításával, aki színvonalasan közvetíti a szöveg indázó mondatait, stilisztikai bravúrjait, keserédes nosztalgiáját, legfőképpen pedig az immár Hollinghurst védjegyének számító, Henry Jamest idéző melankóliát. Read More …