Szabó Gábor évek óta Garaczi László prózájának egyik legalaposabb értelmezője. És most a leggyorsabb is. Átfogó kritikája Garaczi legújabb regényéről máris — még a nyomtatott változat előtt — olvasható a Műút portálján Read More …
Nádas Péter húsz éves korában írta legelső szépirodalmi művét, A Bibliát. Azóta eltelt hatvan év. Ennek a hat évtizednek a tapasztalatait foglalja össze a Szépírás mint hivatás című esszében, mely a Műútban jelent meg. Read More …
Tamás Gáspár Miklós: Beszéd a félelem nélküli beszédről. Ez a szöveg (rövid verzió) — a jegyzetek nélkül — előadásként hangzott el 2022. március 16-án az OSA, a freeSZFE és a Litera közös, „Félelem nélkül” c. rendezvényén Budapesten. A Műútban jelentős terjedelmű jegyzetapparátussal kibővítve olvasható. Read More …
Várady Szabolcs esszéje egy 1959-es emlékről, Petri Györgyről, és levelezőlapokról, melyeken pályatársaknak küldött kötött formában írt verseket Read More …
Ureczky Eszter kritikája Tisza Kata: Egyedül — A szerethető öregedés felé című könyvéről (Scolar, 2021) a Műútból Read More …
Bódi Katalin kritikája Gerevich József: Szemfényvesztő művészet. Utazás szerzők és művek körhintáján című könyvéről (Labirintus, 2021) a Műútból Read More …
Sándor Iván esszéje a Műútban: A korszak és az író. Hermann Broch, Samuel Beckett és Shakespeare közös éjszakái Read More …
Réz Anna és Bárány Tibor nagyszerű és igen aktuális négykezes esszéje a bűnös esztétikai élvezetekről, sznobizmusról és az ironikus fogyasztásról Read More …
Melhardt Gergő és Szemes Botond kéthangú kritikája 2022. márciusából Nádas Péter: Leni sír című könyvéről (Jelenkor, 2019) Read More …
Ludmán Katalin kritikája az Identitás, nyelv, trauma. Tanulmányok Kertész Imréről című könyvről (Magvető, 2021 ) a februári Műútból Read More …
