Kategória: Napindító

Testvérek lehettünk volna a félelemben. De még arra sem volt idő, hogy barátkozzunk. (Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére. Fordította: Szávai János)

JÚLIUS 30ka — Reggel meglehetős sikerrel írtam regényt: azonban több hajlamom volt okoskodásra, mint kedélyre és képzelődésre. Nálam már a poézis nem vestatűz, hogy szünetlen égjen, de egy villámlás, mely a beírt ív sötét és üres láthatárán egyszer, kétszer lobban át. Különös, hogy midőn legtöbb költészetem volt, semmi munkát nem írtam. Utoljára is úgy vagyok, Read More …

Most már olyan vagy, mint az őrült. Akkor inkább légy bolond. (John Steinbeck: Rosszkedvünk tele. Réz Ádám fordítása)

A szerelmi szerelem — gyermekség. A szerelmesek — gyermekek. A gyermekeknek nem szoktak gyermekeik lenni. Avagy — mint Daphnis és Chloé — semmit nem tudunk róluk: még ha életben maradnak is — meghalnak: bennünk, érettünk. Nem lehet élni a szerelem által. Az egyetlen, ami a szerelem után él: a Gyermek. S egy másik sikoly. Lehetséges, Read More …

[Az 50-es évek derekának dilettáns verseiről beszélgetnek.] RÉZ PÁL Tóth Gyulára emlékszel? PARTI NAGY LAJOS Most jön a Tóth Gyula legemlékezetesebb négy sora. Talán ez a legszebb négy dilettáns sor a magyar irodalomban, olyan szép, hogy tán nem is igaz: „Szomjazó, égő, nyalt falú kazán, lökd számba melled, miként az anyám.” RÉZ PÁL Isteni! Nagyon Read More …

Szabad vagyok és magam vagyok. Mert a magány nem is olyan nagy ár ezért a luxusért. Az utolsó körben váltam szabaddá, amikor már közelről láttam a célt. Szabad vagyok és anonim. Szárnyalásaim és zuhanásaim varázssipkában szeleltek el, sikereim és bűneim varázskorvetteken hajóztak el, filmjeim és könyveim varázsszéfekben zuhantak a szakadékba. Szabad vagyok, anonim. (Tadeusz Konwicki: Read More …

Azt képzeli, hogy ismeri a nőket, mert minden nővel mindig ugyanazt a hibát követte el. (Max Frisch: Játék az életrajzzal [részlet], Ungvári Tamás fordítása)

Jelen idő és múlt idő A jövő időben talán jelen van, S a jövő idő ott a múlt időben. Ha minden idő örökké jelen, Úgy minden idő helyrehozhatatlan. A lehetett volna elvont fogalom És csak egy kiokoskodott világban Marad meg mint állandó lehetőség. Ami lehetett volna s ami volt Egy célba fut és az mindig Read More …

Ellentmondok magamnak? Jól van hát, ellentmondok magamnak, (Én nagy vagyok, sokaságok vannak bennem.) (Walt Whitman: Ének magamról (részlet), fordította Gáspár Endre, in. Walt Whitman: Fűszálak, Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1955, 81.)

Nagyon szeretek színházba járni! Amint három kopejkát érzek a zsebemben, nem tudok ellentállni, máris futok oda! Bezzeg a hozzám hasonló állami hivatalnokok között valóságos disznók is vannak, akik a világ minden kincséért se mennének színházba. Még akkor is csak alig-alig méltóztatnak odafáradni, amikor ingyen jegyet kapnak. (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Egy őrült naplója, fordította Czimer József, Read More …