
Dűlő 2016022 — Deákpoézis 2016
Szövegek:
Borzavári Róza | Hegedüs Benjámin Jutas | Horváth Eszter | Müller Henriette Annemarie | Rákóczi Zoltán | Szabó Csanád | Szegedi Fanni | Szurdi Panni | Tímár Benjamin | Weeber Luca Borbála Read More …
Szövegek:
Borzavári Róza | Hegedüs Benjámin Jutas | Horváth Eszter | Müller Henriette Annemarie | Rákóczi Zoltán | Szabó Csanád | Szegedi Fanni | Szurdi Panni | Tímár Benjamin | Weeber Luca Borbála Read More …
Lopott pillantást vetek a képre:
háttal állsz a lencsének, karod széttárod,
mint egy női krisztus a levegő keresztjén.
Pocsolyák pompáznak a nyári verőfényben. Read More …
Elfoglalta a kedvenc helyemet:
jobb oldalt, hogy lássam a semmit, mert most például sötét van, éjjel,
de errefelé nem bántanak a szembejövők fényszórói.
Hátulról a harmadik — nincs széles, fekete műanyagillesztés az üveglapok között,
így látom a semmit, de ez már elvi kérdés. Read More …
A jobb oldaladra fordulsz,
és csak azt kéred,
hogy ne beszéljek többet az átszoktatott balkezesekről.
Talán segít, ha felteszem azt a régi lemezt,
aminek első számában a refrén többször ismétlődik,
mint kellene.
Vagy elmagyarázom,
hogy miért szoktam átmásolni éjjelente
ugyanazt a hanganyagot tőled. Read More …
Én sose voltam szorgalmas,
csak annak tűntem,
órákig görnyedtem
tankönyveim fölött,
minél mélyebb fáradtság
vegyen rajtam erőt,
s úgy érezzem: elaludhatok. Read More …
A decemberi békítő tárgyalás után,
mivel a szülők álláspontja változatlan maradt,
kiküldték a hivatalos papírokat a házasság felbontásáról.
A gyerek felszaladt a levéllel a szobájába
és a karácsonyi csokoládés kalendáriumának
hátralévő tizenkét ablakát felszaggatta,
és a majdnem kéthetes várakozást
egyszerre tömte a szájába. Read More …
Először háromévesen lehettem részeg.
Családi összejövetel volt,
a szüleim éppen társalogtak,
vagy indulni készült egy rokon,
mindenesetre nem figyeltek
a poharak alján hagyott kortyokra.
Nagybátyám vette észre,
valami nincsen rendjén,
kérdezett, én meg furcsán feleltem.
Először csalódtam magamban. Read More …
Hosszú, szürke fák
És elhízott felhők mögül
Kémlelve hunyorgó
Kékség vagy
Több fény kell
Hiába meszelik a sírköveket
Senkit sem érdekel úgy sem Read More …
Vörösek vagyunk és
savasan marók,
ha tekintetünk egymást keresztezi.
Kémiailag misztikusak,
ahogy saccolom,
a hetest-nyolcast
megütjük egymáson
pH-skálán mérve. Read More …
mindenkivel szemben ül, sosem suttog,
beszéde, mint egy kád meleg víz — mire
összeesne rajta a hab, már úgyis kihűlt
(ugyanakkor a sör felmelegedett a
szóbuborékok pattogása alatt:
így érkeztünk végül mindannyian
egy langyos hullámhosszra). Read More …