szürkületkor végül
elhullanak a madarak,
lassú dermedésbe merednek,
mint elhasznált percek
a fölösleges térben.
nyikorog, majd megáll a
huzatban egy villanykörte.
zúg egy vezeték.
nincs semmi.
nincs semmi,
csupán valami csökött
várakozás bólogat
öntudatlanul, ahogy
vánszorog —
visszhangtalan csoszogás,
gyötrődő test a tájban,
a meztelen pusztulásban.
