
Szövegkörnyezet
Egymásba törli, és átsiklik
rajtuk, mint akit olajjal itattak, át-
mozgatja a képzelt határokat:
fitneszritmust ad az örökké száradó
kontúroknak. Read More …
Egymásba törli, és átsiklik
rajtuk, mint akit olajjal itattak, át-
mozgatja a képzelt határokat:
fitneszritmust ad az örökké száradó
kontúroknak. Read More …
A húsdarabok kimarták magukat
a dögevők gyomrából, és felszínre buktak. Read More …
A szörny az ágy alatt meghalt, átvette helyét az álom, melyben mozdulatlanságra ébredek és kezd fogyni a levegő. Read More …
De rossz. A cseppfolyós pupilla él,
De félsz. Miért vagyok veled megint,
Ha csak te vagy magaddal? Read More …
Izmok rövidülnek,
ahogy egymásba csúsznak az
érzékelés rétegei – testem
egy nem észlelhető kiterjedése
vagy. Read More …
hiába szeretnék segíteni
a zsírkréta nem jó levesbe
nincs lila nincs zöld Read More …
minket az élet is képtelennek szán, majd úgy igazán beleharapok egy már hatéves
süteménybe, úgy hogy gerendaként roppan Read More …
remeg a térdünk összevissza
most ütnek le, jaj, mi van
a semmiben? Read More …
Az utolsó cigarettádat szívod el ebben az országban,
A hétköznapok szürke füstjét kilélegzed a szabad ég felé. Read More …
most itt állunk bent kékülő bőrrel
oldalt a székhalmaz a kislányra gondolunk
nincsenek barátai csak a nővére aki leszarja
és az anyja aki szintén Read More …