„Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Unió támogatását”
(Tábla Újpest vasúti megállónál)
Nem. Az adófizetők támogatták, akiknek ősei hajdan a magyar államot illetve az Európai Uniót megalkották. A MÁ, illetve az EU adófizetői által ennen képviseletükre megválasztott tisztségviselői csak eldöntötték, hogy mire fordítsák a pénzünket. Nekik ezt a döntést kell megköszönni. Esetleg. De: adunk be 100-at a közösbe, és megválasztottunk téged, hogy célszerűen, hatékonyan, igazságosan osszad el újra közöttünk, ami a miénk. Nem akarunk úgy járni, mint a két medvebocs a rókával meg a sajttal. De az alaphelyzet hasonló — a sajt a medvebocsoké. És talán a folytatás is hasonló…
Szóval ha elvégzed az újraelosztást, a dolgodat végzed. Értsd: Köszönjük a mozdonyvezetőnek, hogy elvezette a vonatot A-ból B-be. Köszönjük a péknek, hogy megsütötte ezt a kenyeret. Vagyis megköszönhetjük ugyan, hogy elvégzed azt, amivel megbíztunk, és amiért fizetést is kapsz, akár a pék vagy a mozdonyvezető, de a te esetedben az a különbség, hogy ezt mi tettük lehetővé. Hogy legyen mit megköszönnünk neked. Érted.
De mégis inkább jobb lenne nem köszöngetni jobbra-balra – úgy értem, népfelség, államalkotás, képviseleti demokrácia, vagy mi a lófasz.
Minden hatalom, inclusive a pénz forrása a nép. Mondjuk már nem sokáig, úgy öt perc múlva jönnek a gépek, az egyre nagyobb számú, egyre feleslegesebb tömeg helyett. Aminek — nekünk — még úgy öt perce van, hogy éljen a saját fontosságával, nélkülözhetetlenségi potenciáljával. Aztán vége.
Mondjuk én például még jól elvagyok addig az öt percig. De ekkora fölöslegessé vált rendszert, mint a jelenleg ismert világ, csak kataklizmák során keresztül lehet felszámolni. Az jön most. Akarom mondani öt perc múlva. Úgy értem, 50, max. 100 év. Max. 2 generáció. Unokáim pl. Az erő jön, az erőszak jön. „Baromi sokan vagyunk a földön / Hármunkból kettő tök felesleges” — énekelte az Esti Hírlap zenekar a ’80-as években. Most még feleslegesebb. Kellettek a termelők, kellettek a fogyasztók, kellettek a katonák, kellettek az anyák újabb termelőket, fogyasztókat, katonákat szülni. Van, aki már most sem kell. Kérdezz meg bárkit, megmondja, szerinte kik feleslegesek. Biztos van olyan, aki szerint például te.
