Azon a télen csak a csapból esik hó.
Tenyereddel mosdatod, a szemed az kiköpött
anyád, mondja. Ha lennének mozdulatai,
most pofon vágna, kiölne belőled mindent,
ami már nem az övé. Figyeled a terpeszt,
vákuum, öregedő tapéta, kiszolgáltatottság
a hajlat körül. Holt nyelven beszélsz a gyerekkorról,
arról is hazudsz, amiről már nem lenne muszáj.
Fehér fényt kanalazol a szájába, lehunyod szemeid.
Valaki legyen boldog.
ez mégis mi?
nem értem a verset.
elég pontos allegorikus (vagy mi) benyomásábrázolás. szerintem nagyon jó, bár a Kulteren megjelent versei még sokkal erősebbek