Az érzelmek életéről nincs hiányunk hírekben és híresztelésekben. De látni mégis csak azokban a kurta pillanatokban látjuk őket, midőn felszökkennek a sors folyamából, avagy ha — kissé már higgadtabban — holtan, oldalra fordulva, tovasodródnak a sors felszínén.
(Rainer Maria Rilke: Marianna Alcoforado apáca öt levele [részlet], ford.: Szabó Ede, in: Rainer Maria Rilke: Válogatott prózai művei, Európa, 1990, 427.o.)
