Kategória: Műút-könyvek

Mesterházi Mónika: Evidenciák. Esszék versekről és költőkről. Read More …

Megjelent Moesko Péter: Megyünk haza című kötete a Műút-könyvek sorozatában Read More …

Szabó Gábor: Történeteink vége. Emlékezés a kortárs magyar irodalomban c. kritikakötete megjelent a Műút-könyvek sorozatában Read More …

„Van úgy, hogy beüt valami, bumm, a fejbe, egy könyv, egy film, egy utcakép, akármi. A legszebb az egészben, hogy mindig váratlan irányból érkezik. A nagyvárosi kószáló, Baudelaire nevezetes flâneurje ezekre a váratlan pillanatokra vadászik, ezért járja az utcákat. És, naná, könyveket is pont ezért olvasunk, mi másért is kószálnánk közöttük, ha nem azért, hogy néha kapjunk tőlük egy-egy szelíd taslit, amitől aztán végre pár pillanat erejéig valódi csillagokat láthatunk.” Read More …

Demus Gabor verseskötete a panoramikus zajlás mentén szervesül lírai deltatorkolattá. Bő hordalékkal megkent árterülete az Ipoly miocén kori itatójától a Körútig terjed, de a nógrádi lapálytól a bérházak rengetegén át egészen Floridáig ér hullámverése. A költő kamaszként őspunk egy hajózási iskolában, és ebből a romantikus távlatból — miközben a vad folyam természetes csavargása látványosabb a szabályozott medernél — a kiépített kikötők biztonsága sem hiányzik (bár a terézvárosi szecesszió odúi épp annyira szilárdak, mint a löszfalba vájt madárfészkek). Read More …

Vannak olvasók, akik egy időben több könyvet is olvasnak, belekezdenek egybe, aztán egy másikba, nekilátnak egy harmadiknak és így tovább; és vannak olyanok, akik csak egy könyvre tudnak koncentrálni, azt olvassák el az elejétől a végéig. E könyv írója mind a két táborhoz szól: mintha egy naplót, cikkeket különféle magazinokból, belső monológokat, email-váltásokat és rövid novellákat olvasnánk egyszerre. Egészen eltérő nyelven szólalnak meg, mégis mozaikszerűen kiegészítik egymást: néhol akár egy-egy íráson belül is keverednek. Éppen ezáltal lesz semmihez sem hasonlító érzés Palágyi Ildikó Brigitta könyvét olvasni: a(z egyébként rafináltan!) könnyebb hangvételű sorok után mellbevágóan kemény mondatok rugdosnak ki minket a komfortzónából. Vagány elbeszélőjének sorsát jól kitapinthatóan egy anya-, egy apa- és egy szerelem/szeretet-regény alakította — ezek adják az igazi súlyát a történeteknek. Read More …

A cím — mondja Visy Beatrix — „behatolási pont” az értelmezéshez. Kövessük hát útbaigazítását és alkalmazzuk őrá magára. Kötetének címéül szokás szerint egy bírálatának címét választotta. Nem lényegtelen, hogy ennek tárgya egy elsőkötetes erdélyi írónő — Láng Orsolya — könyve. Mindjárt megmutatja, hogy kritikusunk szívesen vállalja a legelső publikációk megmérésének kockázatát, hogy kiterjeszti érdeklődését a Magyarországon kívüli magyar irodalomra is, s erősen foglalkoztatják a női szerzők művei. Read More …

Kinek szólnak a Kiskáté írásai?

Mindenkinek, aki szeretné megismerni az angolszász filozófia „kortárs klasszikusait”. Aki örömmel figyelemmel kísérné az analitikus nyelvfilozófia, ismeretelmélet, elmefilozófia, metafizika, társadalomfilozófia, etika, művészetfilozófia, érveléselmélet legizgalmasabb fejleményeit, de eddig nem volt rá módja. A magyar kulturális nyilvánosság erős bástyái mögül kevés látszott az angolszász filozófia virágzásából; ezt a hiányt szeretnék pótolni a Kiskáté írásai. Read More …

Hol lakik az érkezés? Mi történik a kertben? Hová vezetnek az ösvények? Merre a folyók? Hogyan nyúlik délutánná a délelőtt a fekete üzenetű csermely mellett? Milyen éjszaka lopózik be a teliholdas versbe? Ki közelít a szöveg túlvégéről? Mekkora a család? Hová tűnt el a falu? Kinek apja és anyja az Óriás és a Földszagú? Kit mutattak be a hónak, akár a világnak? Mit üzen a fenevad és mit jelent találkozni a szarvasbikával? Mi a csodatemető? Mindenki elhagy ezt-azt? Mekkora távolság időben és térben másfélmillió lépés Magyarországon? Az öregeink a földbe vesztek és a föld megrohadt tőlük? Milyen a remény, ha magyar? Milyen lesz a találkozás a régivel? Mitől vad a Vad? Read More …

Ez a könyv nem a zenéről szól. Hangokat, ritmusokat, dallamokat, kompozíciókat nem fogok elemezni a soron következő fejezetekben, ahogy nem fogok értékelni zenekari vagy előadói életműveket, műfajokat sem. Ez a könyv arról szól, ahogy bizonyos hangzások, művek stílusokká és műfajokká állnak össze a kultúra, média és a technológia hálózataiban. Arról, ahogy a zene értelmezései mentén emberi kapcsolatok, közösségek, színterek, szubkultúrák jönnek létre és kerülnek összeütközésbe egymással: a zene társas életéről. Read More …