„Bgynek”
Már megint akkor hívtál, mikor
vert az éhség, kivételesen hagytalak,
hadd mesélj arról, ahogy beleharaptál
tegnapodba, kétségeket tépve ki
fogaiddal.
Már megint akkor hívtál, mikor
vert a múltkori, kivételesen hagytalak,
hadd mesélj arról, ahogy beléd harapott,
darabokat tépve ki belőled, foga
nyomán fájalom ült.
Már megint akkor hívtál, miután
megvert a soron következő, kivételesen hagytad,
hadd meséljek arról, hogy a kétségek
helyett keletkezik idővel új, őt viszont
el kell fogadnod, te választottad.
